A szeparációs szorongás a fejlődés normális része, és nem annak a jele, hogy bármit is rosszul csinálsz. Sőt, a szeparációs szorongás annak a jele lehet, hogy gyermeked szorosan kötődik hozzád, ami fontos a gyermek fejlődése szempontjából.
Szeparációs szorongásról akkor beszélünk, amikor a baba vagy kisgyermek szorong vagy stresszes, ha el kell válnia azoktól az emberektől, akik általában közel állnak hozzá.
Mi okozza a szeparációs szorongást?
A szeparációs szorongás a felnőtté válás normális része. A csecsemők kötődnek a hozzájuk közel állókhoz, általában a szüleikhez. Biztonságban érzik magukat, ha olyan embereket látnak, akiket ismernek és szeretnek.
Ha elválasztják őket azoktól az emberektől, akik miatt biztonságban érzik magukat, az nyugtalanná teheti őket, különösen akkor, ha nem tudják, hogy szeretteik vissza fognak térni.
A csecsemők és a gyermekek szeparációs szorongást tapasztalhatnak, amikor először fektetik le őket egyedül, vagy amikor új környezetben, ismeretlen emberek között maradnak, például a bölcsődében.
Mik a szeparációs szorongás jelei?
A gyerekek életkoruktól és személyiségüktől függően különböző módon mutatják ki szorongásukat.
- sírás
- hiszti
- beléd fog kapaszkodni
- félénkség
- nem hajlandó beszélni
- nem hajlandó, hogy bárki más vigasztalja meg
Néhány gyermek a szeparációs szorongást fizikai tünetekkel fejezi ki, mint például:
- fejfájás
- gyomorfájás és/vagy hányás
- alvászavarok
Mit tehetek, hogy segítsek a gyermekemnek beilleszkedni az új környezetbe?
Fontos, hogy felismerd gyermeked érzelmeit, és segíts neki megbirkózni a szorongásával. Ugyanakkor fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt aközött, hogy támogatjuk és megnyugtatjuk gyermekünket, és lehetőséget adunk neki arra, hogy saját érzéseit kezelje, és ellenálló képességet fejlesszen ki.
Van néhány stratégia, amellyel segíthetsz gyermekednek kezelni a szeparációs szorongást. Amikor egyedül hagyod gyermekedet egy rövidebb ideig, akkor a következőket teheted:
- Ha lehet, hagyd őket valakivel, akit már ismernek
- Alakíts ki egy rendszeres „kiszállási” rutint, hogy gyermeke tudja, mire számíthat
- Ne menj el búcsú nélkül, de próbáld meg rövidre fogni a búcsúzkodást
- Mond meg a gyermekednek, hogy mikor jössz vissza úgy, hogy azt ő is megértse (például „ebéd után érted megyek”), és tartsd magad ehhez a tervhez
- Adj a gyermekednek egy vigasztaló tárgyat, például egy cumit, egy plüssmacit, egy takarót vagy valamit, ami a sajátja
A gyermeket gondozó személy pedig a következőkkel segíthet:
- Üdvözölje gyermekét kellemes és nyugodd fogadtatással
- Győződj meg róla, hogy a gyermek egy megfelelő környezetben lesz hagyva
- Rendszeresen kommunikálj a gondozóval, annak érdekében, hogy tisztában legyetek a gyermeked életében bekövetkező minden olyan eseménnyel, amely fokozhatja a szorongását
Amikor visszatérsz, szentelj a gyermekednek teljes figyelmet – nagyon hiányzott neki, és fontos, hogy megmutasd, mennyire örülsz, hogy újra látod.
Mit tehetek, ha a szeparációs szorongás komolyabbá válik?
A szeparációs szorongás általában idővel javul, ahogy a gyermek felnő, és hozzászokik a különböző emberekhez és helyzetekhez. Ha ez folytatódik, vagy ha gyermeked viselkedésében jelentős változásokat tapasztalsz, például pánikot, rémálmokat vagy túlzott aggodalmakat és félelmeket, akkor szorongásos zavar alakulhat ki nála.
Az óvodás és iskoláskorú gyermekek közül 25-ből körülbelül 1-nél alakul ki szorongásos zavar. Ez néha olyan stresszes események után következhet be, mint például a költözés vagy a gyermekgondozás változása, egy újabb baba érkezése a családba vagy a szülők szétválása.
Íme néhány jele annak, hogy gyermekednek extra támogatásra lehet szüksége szorongása miatt:
- Úgy tűnik, hogy jobban szoronganak, mint más gyerekek ugyanabban a környezetben
- Könnyen feldúltak lesznek és sírnak apró dolgokon
- Kerülik azokat a helyzeteket, amelyek miatt aggódnak
- Félelmeik és aggodalmaik aránytalannak tűnnek ahhoz képest, ami az életükben történik
A szorongás befolyásolhatja gyermeked egészségét és jólétét, különösen idősebb korban.
Rengeteg támogatás áll rendelkezésre, ezért ha gyermeked nehézségekkel küzd, érdemes felkeresni az orvost, hogy tanácsot kérj.
Beszélhetsz az orvosával, gyermekorvosával vagy a védőnővel is. Ők tudnak tanácsot adni, vagy szükség esetén szakrendelőbe irányíthatnak titeket.
Hasonló cikkek
Jó alvási szokások csecsemők és gyermekek számára
Alvajárás okai gyermekeknél – Mit érdemes tudni róla?
Zöldség és gyümölcs gyerekeknek